Növényekről általánosságban 3. rész, avagy évelő és fás növények

A sorozatom utolsó részében kitérnék az évelő és fás növényekre. Ha esetleg nem olvastad volna az előző két részt, melegen ajánlom ezen tevékenység pótlását, hiszen hasznos, ismeretterjesztő és érdekes tudnivalók lapulnak a sorokban.

Kezdjük is mindjárt a bodzával. A fekete bodza majdnem egész Európában és Közép-Ázsiában megtalálható. Nálunk ritkás erdőkben, írásokban, erdő szélén fordul elő. Virágját, terméseit, használják leginkább. Virágjait rendszerint tea gyanánt használják, bogyóiból lekvárt főznek vagy bort készítenek. Leveleit ritkán alkalmazzák a gyógyászatban.

Bojtorjánfű. Az apróbojtorján Európában Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Föld feletti virágzó részét használják. Illóolajat és keserű anyagot tartalmaz. Gyógyászatban ritkábban alkalmazzák, de mint házi szert máj és tüdő bántalmak nála sokszor használják.
Borsmenta. A borsmentát sokoldalú felhasználhatósága miatt egyaránt alkalmazzák gyógyszer, illatszer, likőr, cukorka, szájvíz, fogpép stb. készítésére. Oly nagy keresletnek örvend hogy azok közé a gyógynövények közé tartozik melyek mindvégig biztos piacra találnak vagyis biztosan el is adhatók. Termelésük elsősorban ajánlható különösen olyan helyeken, melyek talaj igényeinek megfelelnek.
 
Citromfű. A citromfüvet kellemes illata miatt úgyhogy gyógyászatban valamint az illatgyártásban és a likőrgyártásban egyaránt használják. A gyógynövénykeresekedelembe szárított levelei kerülnek. Illata mirígyszőreiben lévő illatolajától ered, melyből aránylag elég kevés mennyiséget tartalmaz. A különböző készítményekhez azért rendszerint a szárított leveleket használják, ezek is idővel illatukat vesztik, amiért is a gyógyszertárakban évente újítják azokat. Méhlegelőnek kiváló.
 
Édesgyökér. Az édesgyökér hazája a földközi tenger melléke. Sok helyen termelik főképpen Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban. Gyökereit, indáit használják. Értékes alkotórésze a glycyrrhizin, mely köhögéscsillapító porokhoz, cukorhoz, teához, szörpökhöz, kivonatok készítéséhez használják, belőle készül a fekete vagy medvecukor is.
 
Farkasrépa vagy sisakvirág. Hazája Európa Ázsia és Észak Amerika. Hazánk északi részén, magas hegyek és havasok, források, köves, gyepes helyein terem. A nép csuklafű, ebrontófű, farkasbab, tetűrontó és más egyéb neveken is ismeri. A drogkereskedelemben gumóit, leveleit használják. Mindkettő mérges anyagokat tartalmaz rendszerint kivonatok és tinktúrák alakjában használják a gyógyászatban. Mint 10 növény gyakran ültetik kertekbe a helytelen termelésnél azonban hatóanyagai megváltoznak hatását nagyrészt elveszti.
 
Fehérüröm. Európában és Ázsiában honos. Hazánkban több helyen utak mellett parlagon írta lányokon napos száraz helyeken található. Virágzó szeret drogként használják. Illóolajat és keserű anyagot tartalmaz ezért keserű teákat túrákat kenőcsöket készítenek belőle. Sokat használnak fel keserű pálinkák és likőr készítésére is főképpen Franciaországban. Borát és ipari só denaturálására használják.
Fehérzászpa. Európában és ázsiában fordul elő. Hazánkban főleg a hegyvidékek erdeiben és kaszálókon található. A drogkereskedelem ben mellék gyökerekkel vagy azok nélkül fordul elő. Mérges anyagokat tartalmaz. Tüsszentőpor ok kenőcsök tinktúrák készítéséhez használják.
 
Feketehunyor. Gyógyszer használt Közép és Dél Európa magas hegyeiben terem. Nálunk csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő. Kertekben A fekete hunyor t néha művelik mivel enyhe teleken decemberben, januárban virít. Kivonatokat készítenek belőle.
 
Fodormenta. Nem olyan nagy jelentőséggel rendelkezik, mint a borsmenta, de a drogkereskedelemben és az illóolajgyártásban mégis elég nagy fontosságnak örvend. A gyógyászatban a levelét használják. Teákat, főzeteket, forrázatokat, illatos vizeket és porokat készítenek. Illóolaja keresettebb cikk, hiszen illetszergyártásban és cukorkészítésnél is használják.
 
Izsóp. Hazája a földközi tenger környéke és közép Ázsia de sokfelé termelik kertekben. Illóolajat tartalmaz ezekből illatos vizeket, teákat készítenek. Kitűnő mezelő növény, a méhészek szeretik.
 
Kerti kakukkfű. A földközi tenger környékén honos. Illóolajat tartalmaz, illatos vizeket, kivonatokat, szörpöket készítenek belőle.
 
Kerti ruta. Sok helyen művelik. Illóolajat tartalmaz amelyet lepárlanak. Illatos vizeket, és rutaecetet készítenek belőle leginkább.
 
Keserű vidrafű. Európában közép Ázsiában és Észak Amerikában fordul elő. Hazánkban szórványosan. Leveleit használják. Keserű anyagot tartalmaznak ezért főzeteket, forrazatokat, teákat gyomor javítónak is használják.
 
Lavendula. Hazája a földközi tenger nyugati vidéke de sok helyen termesztik. Illóolajat tartalmaz amelyet Franciaországban és Angliában nagyban lepárlanak. Úgy a virágokat valamint az olajat a gyógyászatban továbbá illatszer és piperecikkek gyártásánál használják. Virágjait molykár ellen, ruha és fehérnemű közé rakják.
 
Macskagyökér. Európa és Ázsia nagyobb részeiben fordul elő. Hazánkban vízparton, sziklákon található. Gyökértörzsét használják. Illóolajat, valeriansavat, alkaloidákat tartalmaz. A drogból főzetet kivonatot, szörpöt, tinktúrákat, illatos vizeket készítenek. A száraz gyökérben a macskák hemperegnek és azt beszippantják, emiatt olyan helyre tegyük szállításkor, ahol a macskák nem férnek hozzá.
 
Nadragulya. Hazája Közép és Dél Európa. Igen erős mérgező anyagokat tartalmaz. Rendszerint kivonatok, tapaszok készítésére használják a gyógyászatban.
Nemes vagy római pipitér.  Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban vadon fordul elő. A termelt
értékesebb, szebb árút is ad, mivel a termelésnél telt virágzatúvá
lesz. Illóolajat és keserű anyagokat tartalmaznak, ugyanott alkalmazzák, ahol a székfűvirágot, különösen a nyugati országokban ahol a székfű nem fordul elő.
Nőszirom. A drogot szolgáltató nőszirom félék hazája a Földközi-tenger környéke, azonban sokfelé ültetik dísznövény gyanánt is. Gyökértörzsét használják. Kevés illóolajat tartalmaz. Fogporok, hintőporok, ruha- vagy fehérnemű készítésére használják. A nőszirom gyökértörzséből faragott pálcikákat fogzáskor a csecsemőknek adják rágásra.
Olajrózsák. A gyógyszerészetben használt rózsák közül a Kosa gallica nálunk is előfordul vadon, de az összes fajtákat már régóta művelik. A sziromlevelek használatosak. Illóolajat, cseranyagot tartalmaznak. Főképpen illóolaj előállítására használják, de rózsavizei és rózsamézet is készítenek belőle. A drogkereskedelemben fontosak a rózsák ezen alfajtái.
Orvosi kálmos. A kálmos eredeti hazája talán Ázsia. Hazánkban mocsarakban, vízerekben is előfordul, de szórványosan. A drogkereskedelemben gyökértörzsét használják. Illóolajat, keserű anyagot tartalmaz. Tinktúrák
(kivonatok), illatos víz, étvágygerjesztő porok készítésére használják.
Orvosi lestyán. A lestyán hazája valószínűleg a Földközi-tenger környéke, de sok helyen, főképpen Németországban és Hollandiában termelik. Gyökere és gyökértörzse szolgáltatja. Illóolajat,
gyantát és cukrot tartalmaz.
Orvosi permetfű. Európában, Ázsiában honos; nálunk köves parlagokon, vasúti töltések szélén található. Virágzó részeit használják. Illóolajat, keserű anyagot tartalmaz azért főzet, tea, kivonat alakjában mint keserű gyógyszert gyomors tűdöbántalmaknál használják.
Orvosi vagy kerti zsálya. A zsálya hazája a Föidközi- tenger területei nálunk is gyakori falusi kertekben. Vidéken kertekben is termelik. Leveleit használják. Illóolajat, cseranyagot tartalmaz, ezért forrázatok, illatos vizek tinktúrák, illóolaj előállításához használják.
Pompás örvénygyökér. Közép-Európában és Közép-Ázsiában honos, de sok helyen mívelik és elvadult. Gyökerét  használják. Illóolajat, kámforszerű anyagot tartalmaz főképpen. Vizes borszeszes, boros kivonatot készítenek belőle vagy füstölőszer alakjában alkalmazzák.
Porcfű. Szórványosan található meg hazánk hegyes, dombos vidékein. Virágzó, föld feletti részeit használják. Friss állapotban szagtalan, szárítva olyan illata van, mint a széna. Főként teát, kivonatot, szörpöt készítenek belőle.
Rebarbara. A gyógyszertári rebarbara hazája a Nyugat-Indiai és vele határos tibeti magas hegyvidék. Gyökértörzsét használják, ezért hashajtó hatású. Porkivonat, szörp, bor, tinktura, főzet stb. alakjában
alkalmazzák. A legjobb drogot a keserű fű félékhez ez szolgáltatja.
Rovarporvirág. A dalmát rovarporvirág hazája a Földközi-tenger keleti partvidéke; de főképpen Dalmáciában, Hercegovinában gyűjtik és ott helyenként termelik is. Félig kinyílt virágzatait porfitálják és ez a por néven „rovarpor" gyanánt használják. Hatóanyagát még nem ismerjük. Illóolajat tartalmaz, de
rovarirtó hatása nem éltől származik.
Sáfrány. A sáfrányt mint fűszert és festőnövényt ősrégi idők óta kedvelik, termelik és használják. Alkalmazását egyrészt festőképességének köszönheti, mely oly nagy, hogy egy rész jó sáfránnyal 100.000 rész
vizet lehet megfesteni, másrészt illóolajai tartalmaz, amelytől illata is ered. Mai nap is elterjedten használják egyrészt gyógyszerül, azonkívül fűszerül és sajtok, ételek, csipkék, kelmék megfestésére.
Szappangyökér. Leginkább a Közép-Európai és Dél-Oroszországi homokpusztákon található. Nálunk is főképpen lazább homokon, homokbuckákon, néha vasúti
töltések mentén található. Ezt, valamint rokonait néha fátolyvirág néven kertekben is termelik. Gyökere értékes drogot képez. Egy saponin nevű glycosidát tartalmaz, ettől főzete habzik, pora pedig felszippantva tüsszentésre ingerel. A gyógyászatban ritkán alkalmazzák, azonban nagyban használják ruha tisztításra és gyapjúmosáshoz
Tárkonyüröm. A tárkony hazája Dél-Oroszország, de sok helyen mívelik mint fűszeres növényt. Földfeletti virágzó részeit használják. Illóolaj van benne, azért illatos eceteket készítenek belőle, valamint ételek fűszerezésére használják.
Ziliz. Országunkban vadon is előfordul; terem folyók, tavak, árkok mentén, "erdők szélén nedves réteken. Az északi vármegyék kivételével az egész országban találhatok. Népies nevei még: mahala, mázola, ájbis, lágy- vagy fehérmályva. A ziliznek úgy gyökerét, valamint levelét nagy nyálka tartalma miatt gyógyszerül használják, főképpen hurutos bántalmaknál, köhögés ellen. Teát, főzetet és cukorkákat készítenek belőle. Helyenként a virágokat is használják, de ezek jelentősége eltörpül a levél és gyökér mellett. Gyógyszertáron kívül a cukrászok is feldolgozzák, azonkívül az iparban használják, finom gyökérporát égetett gipsszel keverik, hogy a belőle készített pép ne keményedjék meg túl hamar. 
Varjútövisbenge. Hasonló körülmények között termeszthető, mint a Rhamnus frangula, a Varjútövisbenge, azzal a különbséggel, hogy száraz sziklás helyen is nő és élő sövénynek alkalmazható ; azonkívül a zöld és érett termést gyűjtik. Száraz, sziklás területek betelepítésére alkalmas. A varjútövis Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honos. Nálunk cserjés erdős helyeken, patakok mentén, sziklás dombokon található. Terméseit használják. Hatóanyaga a Rliamnoemodin, amely hashajtó hatású. Rendszerint hashajtó szörpöt készítenek belőle.
Forrásom: Dr. Augustin Béla, Dr. Darvas Ferenc, Schneider József: A gyógy- és vegyipari növények termesztése c. könyv
plants-d87fa969-861f-4956-8181-ce116317192a.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tasa.blog.hu/api/trackback/id/tr3416636618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása