Tása Blog

Igaz én is diák vagyok, nekem is megvan a véleményem az oktatási rendszerünkről, mégis igazságtalannak vélem néhány társam állítását. Bizony, vannak tantárgyak, melyeket más óraszámban kellene tanítani, vannak olyanok, amik jöhetnének +óraként. Na de a történelem?

Személy szerint áll a hátamon a szőr, mikor meghallom, hogy „De tanárnő, a múlt már elmúlt nem kell vele foglalkozni, miért tanuljuk akkor?” Drága gyermekem, most ilyenkor azt gondolod hogy sakk mattot adtál a mezőnyben? A történelem sokkal komolyabb annál, hogy trécseljünk a háborúkról, neves királyokról, felkelésekről. A történelem végig kísér. Egy töredék az énedből. Bizonyos események, ha nem történnek meg, te sem vagy olyan, mint most. Kell vele foglalkozni, hiszen eszméletlen menő és jó ha az ember képben van azzal, honnan jött, mi történt az országban. Ennek segítségével, kicsit még az életre is tanít, politikai fogalmakat ismertet, politikai helyzeteket, személyeket.

Még mindig azt gondolod, hogy nem kell vele foglalkozni? Mondd csak? Ki mondaná el neked, hogy ki volt Mátyás király, hogyan kerültünk a Kárpát medence területére, miért fáj a szíve megannyi magyarnak, amikor meghallja azt a szót, hogy Erdély, Vajdaság, Felvidék vagy Kárpátalja. Ki mondaná el neked, hogy miért kellett megölni megannyi embert a II. világháborút követően, vagy hogy ki is volt Sisi.... Igen, történet szerű, igen, vannak kevésbé érdekes részek benne. De ettől eltekintve nagyon fontos elgondolkodnunk azon, ami a történelem során történt.

Gondolj csak bele, ha felszólalsz egy téma érdekében, máris alá tudod támasztani egy történelmi példával. A történelem gondolkodni, és élni tanít. Nem baj, ha te nem szereted, nem lehetünk egyformák, de ez nem ment fel, hogy ne beszélj butaságot tanórán.